Barát
Tág fogalom. Kinek mit jelent. Mindenkinek mást.
No és meddig tart egy barátság?
Tegyük fel dolgozol valahol, és ott barátokat szerez az ember, mert ugye vannak akik valamiért - bármiért - közelebb kerülnek hozzád, jobban kijössz velük stb... Aztán munkahelyet váltasz, s úgy válsz el tőlük, hogy van a világháló, majd tartjuk a kapcsolatot... no és ha nincs is net... telefon még mindíg van legalább 1 sms néha...
De eltünnek. Egyre feltünőbb, ha te nem írsz rájuk, hogy "mivan veled? hogy vagy?" ők még egy sziát se...
Közhelynek tűnik mikor valahol olyan idézeteket olvasol pl. :
"Akinek nem hiányzol annak nem is vagy fontos!"
"Aki nem keres annak nem is hiányzol!"
Pedig milyen igaz! Tényleg így van!
Ezt csak az fejeli meg, amikor pl. ráírok egy régi barátra... rokonra... 10-15 percet "beszél" az ember és úgy búcsúzik:
"Jajj de jó, hogy beszéltünk!"
Hát persze... és ez valakinek tényleg hihető???
Nekem nem! Mert neki ugyanannyi lett volna rám írnia...
Gonosz lennék? Megkeseredett? Nem érzem magam egyiknek sem. Csak ennek annyira képmutatás szaga van. Nem?
Nem is tudom minek nevezzem az ilyet. Ellustul az ember az kapcsolatok terén. Oda a figyelem. Vagy csak belefásulnak az emberek a mindennapi taposómalomba?
Mindenesetre azt hiszem inkább ide az illik, hogy mindenki pontosan addig van jelen az életedben, ameddig kell. Mert amíg vannak olyan barátok is, akik igenis gondolnak rád évek múltával is! Rád írnak: "Hogy vagy?" "Mizujs veled?"
Bármilyen kapcsolat addig tart, amíg ápolják... legyen az egy szimpla barátság, vagy attól mélyebb.
Nem azt mondom, hogy ehhez állandóan a másik nyakában kell lihegni. De hébe-hóba egy odafigyelő érdeklődés is tud az embernek fényt hozni a mindennapjaiba. Pici boldogsághormon... :)
Tegye mindenki a szívére a kezét, nem így van?
Na, erről én is tudnék írni. Sajnos az én baráti köröm is évről-évre csökken. Régen még többen voltak, akikre igazán számíthattam, ma már nagyjából senki sincs, aki baj esetén jönne, segítene, vagy egyáltalán meghallgatna. Olyan barátnő is van, aki miután jól lehúzott pénzzel, felszívódott mint a napolaj, aztán van a lerázós is, aki akármikor ráírok, vagy felhívom, sosem ér rá, mármint nekem, de mással vígan bulizgat, találkozik.
VálaszTörlésPedig a barátság fontos...
Idővel rájön az ember, hogy sokszor a szavak és igéretek mögött nincs semmi! Üresek...
TörlésHol lenne barát az, aki mondjuk 1 évig sem keres, és amikor te ráírsz: "Mizujs veled?" vagy csak boldog szülinapot kívánsz neki, akkor jutsz az eszébe! Na, és vannak ettől durvább dolgok is amivel szembesül olykor az ember... :) nekem pont a minap volt egy ilyen "élményem" :)